Tamás Gábornak gyaníthatóan még mindig jó kapcsolatai vannak az agrártárca belvilágával, mert rendre olyan bennfentes információkkal áll elő, amelyek utóbb fényesen igazolódnak. Azért mondom, hogy még mindig, mert így volt ez a szocialista kormány idején is.
Azt írja a múlt heti Magyar Narancsban, hogy a földforgalmi törvényhez készülő, kormánypárti módosító csomag a nagy állattartó telepek tulajdonosai esetében a többszörösére növelheti az 1200 ha-os birtokmaximumot. Az állatlétszámtól, illetve az alkalmazotti létszámtól függően.
Ha ez valóban így van, azt hiszem, ideje ismét ébresztőt fújniuk a kis-, közepes termelői érdekkör, a családi gazdaságok, a környezetbarát vidékfejlesztés szószólóinak. Akik már az érdemi társadalmi vita nélkül előterjesztett földforgalmi törvényjavaslatot is erőteljesen bírálták. Joggal hívva fel a figyelmet arra, hogy az a kormánykoalíció saját programjával és az elfogadott vidékfejlesztési stratégiával is ellentétes.
Ezek szerint szó sincs arról, hogy a kormánypártok belátták volna az igazukat. És hajlandók a magukévá tenni azokat a széles körű civil szervezeti összefogás által is támogatott módosító javaslatokat, amelyeket főleg az Ángyán-Bencsik páros, illetve a még LMP-s Jávor Benedek és Szabó Rebeka nyújtott be a törvénytervezethez.
Ellenkezőleg.
A Fidesz-holdudvar nagybirtokos érdekkörének már az is sok volt, amit a Fazekas Sándor vezette tárca a kis-, közepes termelők, illetve a családi gazdaságok és a nagyüzemek közötti kompromisszum címén vezetett elő a törvényjavaslatban. Már azt is a földszerzési törekvéseik túlságos korlátozásaként élték meg.
Pedig hát, egy fenét volt az kompromisszum. A kormánykoalíció programjának sutba dobásával ért fel. És nem hagyhatom ki, ha már a kedves miniszter úr volt szíves a szájára venni e fordulatot a törvényjavaslat parlamenti előterjesztésekor, bizony, már ez az eredeti javaslat sem a magyar paraszt ezer éves álmának beteljesülését ígérte, hanem inkább az elárulását jelezte. Amit már csak megfejelne ez a készülő módosító csomag.
Bár erről érdekes módon a szerdai tájékoztatóján egy szót sem ejtett a vidékfejlesztési miniszter. Bejelentett ellenben egy másik nagyszabású akciót. E szerint a kormány még 2013 első felében meghirdet mintegy 200 ezer hektár állami tulajdonú földterületet bérbeadásra, amit várhatóan a második félévben el is bírálnak.
Felettébb ambíciózus program, ha belegondolunk, hogy az elmúlt három év alatt valamivel több mint 36 ezer hektárt sikerült meghirdetniük és bérbeadniuk. Most kevesebb mint nyolc hónap alatt sikerülne jóval több mint ötször annyit?
Azt is mondja a miniszter, hogy a pályázati feltételek nem változnak, továbbra is a helyben lakó termelők, fiatal gazdák pályázatait részesítik majd előnyben, az állattartás vállalása azonban elengedhetetlen feltétel lesz.
Ennek kéne örülnünk? Amint számos botrányos ügy bizonyítja, a ma érvényes pályázati feltételek a visszaélések melegágyaként szolgálnak. E feltételek között annak ítéli a földet a bíráló bizottság, akinek akarja. És amint tapasztalhattuk, gyakran nem akaródzik neki helyben lakó termelőknek, fiatal gazdáknak ítélni.
„Az a célja a kormánynak, hogy ezzel a programmal is elősegítse, hogy a kisbirtok–nagybirtok arány a jelenlegi 50-50 százalékról 80-20-ra módosuljon, tehát a nagybirtokok arányát 20 százalékra kell visszaszorítani” – értelmezi az akciót a miniszter. Hozzáfűzve, azokat az állami földeket vonják be a programba, amelyek bérleti szerződése 2017. március 31-éig jár le.
Nyugtasson meg bennünket, miniszter úr! Ugye nem arról van szó, hogy e most meghirdetett akcióval szeretnék lenyeletni a nagybirtokos érdekkörnek kedvező, még titkolt módosító csomagot? Ugye nem arról van szó, hogy a jó oligarchák, a Fidesz-közeli nagy vagy még csak most nőni vágyó játékosok akár többet is szerezhessenek majd annál, mint amit az eredeti törvényjavaslat ígért nekik, a rossz oligarchák bérelte területekből pedig szeretnék kielégíteni a legföldéhesebb kis- és közepes termelőket, családi gazdaságokat?
